Egy dizőz gyermekkora – Nagykovácsi Ilona és a tiszaföldvári malomtűz

Szűk körben ismert tény, hogy az 1930-40-es évek országos ismertségnek örvendő, sikeres előadóművésze, énekes-színésznője, Nagykovácsi Ilona gyermekkora Tiszaföldvárhoz kötődik. Bár ő maga Jászárokszálláson született (1910. január 27-én), szülei földváriak voltak és élete első nyolc évét itt töltötte. Anyai nagynénje nemes Dobrossy Karolina, egy Gömör vármegyei eredetű, nagykőrösi kötődésű1, armális2 nemesi család leszármazottja volt, aki a volt földvári zsinagógától négy háznyira, egy ma már nem álló, a helyiek által „bagolyvár”-ként emlegetett, jellegzetes külsejű emeletes házban lakott. Nagykovácsi szülei azonban puritán, szegényparaszti körülmények között éltek. Anyja K. Tóth Julianna, apja N. Kovács István molnársegéd volt, Ilonának 7 testvére született.

1982-ben megjelent Fény és Árnyék című önéletrajzi kötetében3 nosztalgiával (és néha regényes túlzásokkal) emlékszik vissza a vidéken töltött gyermekkor élményeire, nem rejtve véka alá a nehézségeket, sérelmeket sem. Az oldalakon megjelennek olyan ismert alakjai is Tiszaföldvár múltjának mint Sikolya Albert tanító, de a család Budapestre kerülésének körülményei is érdekesek helytörténeti szempontból. Amikor ugyanis Nagykovácsi harmadikos elemista volt, tűz ütött ki a helyi malomban, ahol az apja dolgozott. A mentés során édesapja a tetőről lezuhant és súlyosan megsérült. A fővárosi Zsidókórházba4 került, felesége pedig, hogy mellette legyen, munkát vállalt Pesten. A gyerekeket is magával vitte.

Gyors fejszámolással kikövetkeztethető, hogy Ilona 8 éves lehetett a tűz idején, így szinte teljesen biztos, hogy a későbbi Neugebauer-malom (a mostani Művelődési Ház) helyén álló régi malom leégéséről van szó, ami 1918 októberében történt.5 Nagykovácsi meg is említi, hogy a fiatal tulajdonost Neugebauernek hívták és nem sokkal a tűzeset előtt nősült. Úgy emlékszik, hogy a helyiek azt mesélték, hogy amikor a fiatal ara meglátta a felcsapó lángokat, pánikba esett és beleugrott a hengerek hűtésére szolgáló medencébe, amelynek a felforrósodott vízében másodpercek alatt szörnyethalt. A történet nem tűnik életszerűnek, és semmilyen emlék nem él róla Tiszaföldváron. A tűzeset azonban tényleg megtörtént és kapcsolódik hozzá egy másik – szintén nem közismert, de valós – tragédia. A malom ekkoriban nem Neugebauer kézben volt, hanem Kiss Lajos, egy fiatal, túrkevei tulajdonos vezette. Az őrlőüzemet működtető Tiszaföldvári Gőzhengermalom Társaságot még 1889 nyarán alapították hárman: Kiss Sándor szolnoki pékmester, Auer Károly földvári gépész és Orbán József molnármester6. Orbán 1895-ben elhunyt, tulajdonrészét özvegye örökölte, de a rá következő évben eladta az üzlettársaknak.7 Az 1900-as évek elején Auer Károly részét is kivásárolták. 1908-ra az időközben elhunyt Kiss Sándor özvegye lett az egyedüli tulajdonosa a malomnak. Az özvegy halála után a Kiss család hat gyermeke örökölte az üzemet és a Kiss Testvérek Hengermalma néven működött. Egyikük, Lajos kifizette a testvéreit, ezzel a malom egyedüli birtokosa lett. 1918. szeptember 1-n feleségül vette a szolnoki malomtulajdonos Neugebauer Antal leányát, Margitot8. Kapcsolatuk azonban tragikusan rövidnek bizonyult. A hengermalom októberben leégett, Kiss Lajos pedig másfél hónappal később december 10-én, Szolnokon, tüdővészben elhunyt.9 Mindössze 27 éves volt. Feltehetően őt is az akkor pusztító spanyolnátha áldozatai közé kell sorolnunk. A teljesen leégett malom helyén évekkel később új őrlőüzem épült, a már Neugebauer tulajdonban lévő nagymalom, amelynek épületéből később a Lenin Tsz. Székháza, majd Művelődési Ház lett.

A Kiss Testvérek hengermalma a 20. század elején
A Neugebauer nagymalom az 1920-as években

Visszatérve Nagykovácsi életére: A baleset után egy barakklakásba költözött a család Pesten, később az Ecseri úton egy szobakonyhás lakást utaltak ki számukra. Ilona egy dobozgyárban kezdett dolgozni, majd jelentkezett egy balettcsoportba, amivel éjszakai mulatókban léptek fel, főleg balkáni országokban. A nem túl magas nívójú karriert, idővel házasságra cserélte, első férje a jómódú dr. Engel Ágoston részvénytársasági igazgató volt, akinek a segítségével megnyíltak a magasabb társadalmi körök kapui. Magánoktatója volt többek között Szerb Antal is.10 Énekelni tanult és elvégezte Rákosi Szidi színiskoláját.

A Royal Orfeumhoz szerződött, ahol Békeffi László11, Vadnay László darabjaiban játszott. Első igazi sikere Losonczy Dezső-Szenes Andor Egy kis tüzet kérek c. és Losonczy Dezső-Várnai Zseni Ezüstróka c. sanzonja volt. 1933 őszén az Andrássy úti Színház, 1934 őszétől a Terézkörúti Színpad tagja, ahol 1936-tól Ady-dalokat is énekelt Kurucz János megzenésítéséban. A 40-es évektől gyakran szerepelt a rádióban. 1941-ben játszott a Madách Színházban, amelynek 1943-től volt tagja. A Zak-n, a Vigadóban koncerteket adott.12Előadói repertoárjában ugyanúgy helyet kaptak megzenésített versek, sanzonok, tangók, mint a slágerek vagy akár a népdalok. Ismertebb dalait egy ország dúdolta, de több filmben is játszott, amelyek közül a legfontosabb az önéletrajzi kötetének is nevet adó Fény és Árnyék főszerepe volt, 1943-ban.

A Fény és Árnyék című film megtekinthető a Youtubeon is

A II. világháború alatt Tátra utcai villájukban bújtatták a család közeli barátját, a zsidó származású Polgár Tibor zeneszerző, karmester, zongoraművészt. Tekintve, hogy férje is részben zsidó felmenőkkel rendelkezett a nyilasok hatalomra kerülése után rendkívül veszélyes helyzetben voltak, különböző trükkökkel sikerült csak elkerülniük a deportálást. Egy időben a férje – származási igazolvánnyal13 rendelkező – unokatestvére, egy fiatal hadnagy, egy szakasz katonát költöztetett a villába, hogy a nyilasok ne merészkedjenek be a házba. (A sors furcsa fintora, hogy korábban Nagykovácsi Veit Harlan 1936-os filmjéhez, a Fraulein Veronika-hoz adta a hangját, a film slágerét énekelte németül. Harlan volt az, aki néhány évvel később megrendezte a hírhedt antiszemita propagandafilmet, a Jud Süß-t.)14

Nagykovácsi Ilona a Palatinus fürdőben

A háború után Nagykovácsi és férje elhidegült egymástól, 1946-ban elváltak. 1947-ben hozzáment Polgár Tiborhoz, akivel együtt 1961-ben az NSZK-ba disszidált, majd 1964-től Torontóban telepedett le. Polgár Tibor Kanadában is folytatta zeneszerzői karrierjét, 1965–66-ban a Torontói Egyetem Szimfonikus Zenekarát vezette, később a helyi egyetem operaszakán tanított. Nagykovácsi egy időben kalapkészítéssel foglalkozott. Időnként még fellépett, sőt 1987-ben egy régi slágereit tartalmazó lemezt is kiadott15, ám egyre visszavonultabban élt. Férje 1993-ban hunyt el, Nagykovácsi két évvel később, 1995. június 10-én, hosszú betegség után távozott. Végrendeletében vagyonát a budapesti, Kálvin téri református templomra, a Bethesda kórházra, a Jászai Mariról elnevezett színészotthonra hagyta. Hamvait Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.16

1Benkó Imre: Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt. Nagykőrös, 1908., 75-76. oldal
2Nemesi oklevéllel igen, de birtokkal és nemesi kiváltságokkal nem rendelkező
3Nagykovácsi Ilona: Fény és Árnyék. Toronto, Kanada, 1982.
4A Pesti Izraelita Hitközség Közkórháza 1889-ben nyitotta meg a kapuit a főváros XIII. kerületében
5Vas Béla: A „maga keze által…” – Ipartörténeti áttekintés. In.: Kelemen Éva – Pató Mária – Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár – Fejezetek a város történetéből, Tiszaföldvár, 2002., 126. oldal
6Központi Értesítő 1889, 14. évfolyam, 984. oldal
7Központi Értesítő 1896, 21. évfolyam (1. félév), 115. és 625. oldal
8Esküvői anyakönyv Szolnok 1918/54. oldal
9Halálozási anyakönyv Szolnok 1918/171. oldal
10Chicago és környéke 1983. április 16. szám, 7. oldal
11Az ő javaslatára vette fel a Nagykovácsi nevet is az N. Kovács helyett
12Magyar Színházművészeti Lexikon. Url.: https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/106.html
13A „tiszta keresztény” felmenők igazolására szolgáló okirat, amely igazolta, hogy a személy nem kikeresztelkedett izraelita volt.
14Népszabadság 1995. július 27. 15 oldal
15Chicago és környéke 1987. október 3. 9. oldal
16Magyar Nemzet 1995. június 14. 13. oldal

Write a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük